Mi az iszapvíztelenítés?

Senki sem szeretne ártani a Föld csodálatos természeti környezetének. Mégis, bármilyen szomorúan hangzik, már pusztán a mindennapi életünkkel is terheljük azt. Tény ugyanis, hogy a WC-öblítéssel, fürdéssel, mosással, mosogatással és egyéb tevékenységeinkkel nap mint nap szennyvizet termelünk.

Nézzünk egy példát: egy 4 tagú család által termelt háztartási szennyvíz mennyisége naponta eléri a kétezer darab 1/2 literes palacknyi térfogatot. Japán összes szennyvíztisztító telepén évente összesen mintegy 427,8 millió köbméter iszap keletkezik. Naponta termelünk szennyvizet, amely használat után eltűnik a lefolyóban, miközben gyakran nem is tudatosul bennünk, milyen súlyos válsággal néz szembe a Föld a vizek hatalmas mértékű szennyezése miatt.

Mi történik a szennyvízzel? A szennyvíz a szennyvíztisztító telepre áramlik, ahol megtisztítják, majd „tisztított vízre” és „iszapra” választják szét. A tisztított vizet újrahasznosítják vagy visszavezetik a természetbe, míg az iszapot ártalmatlanítják.

A probléma az, hogy az elhelyezett iszap terheli a Földet, és a környezetkárosítás egyik fő tényezőjévé válik – amiről sajnos csak kevesen tudnak.

Hogyan keletkezik az iszap?

Hogyan keletkezik az iszap?

A szennyezett víz megtisztítása azt jelenti, hogy a vízen (H₂O) kívüli összes idegen anyagot eltávolítjuk a szennyvízből. A vízben oldott szennyeződések eltávolítására széles körben alkalmazzák a biológiai tisztítási eljárásokat. A biológiai tisztítás olyan folyamat, amely a mikroorganizmusok enzimes reakcióinak segítségével választja el a vízben lévő szennyező anyagokat. Egyszerűen fogalmazva: a vízben található szennyeződések táplálékul szolgálnak ezeknek a mikroorganizmusoknak, amelyek elfogyasztják azokat, így választva szét a vizet és a szennyező anyagokat.

A biológiai tisztítás során leválasztott, víztől (H₂O) eltérő frakció az „iszap”, amely ebben az esetben magukból a mikroorganizmusokból, elhalt sejtjeikből és anyagcseretermékeikből áll. A mikroorganizmusok nélkülözhetetlenek a víz tisztításához, ám melléktermékként minél tisztább vizet állítunk elő, annál több iszap keletkezik. Az iszapot ipari hulladékként kell kezelni, ezért a jogszabályok előírják a szakszerű ártalmatlanítását.

Mire képes egy iszapvíztelenítő prés?

Mire képes az iszapvíztelenítő prés?

A biológiai tisztítás során keletkező feleslegiszap több mint 99%-a rendszerint víz. Az iszap előkezelés nélküli elégetése vagy hulladéklerakóban történő elhelyezése rendkívül költséges lenne. Az iszapsűrítők és az iszapvíztelenítő prések legfőbb feladata az ártalmatlanítási költségek és a környezeti terhelés mérséklése azáltal, hogy az iszapot a lehető legnagyobb mértékben sűrítik és víztelenítik, jelentősen csökkentve annak térfogatát.

Az iszapvíztelenítő prések a fázisszétválasztás révén nemcsak az iszap térfogatát csökkentik, hanem szilárdabb, lepényszerű formát (iszaplepényt) is adnak neki, ami az iszapvíztelenítés után megkönnyíti a szállítást, az anyagmozgatást és az ártalmatlanítást.

Az iszapsűrítők feladata alapvetően ugyanez, azonban a térfogatcsökkentés után az iszap folyékony halmazállapotú marad, ami akkor előnyös, ha a további kezelési lépésekben a folyékony fázis könnyebben mozgatható. Az iszapsűrítés és az iszapvíztelenítés során leválasztott vizet visszavezetik a szennyvíztisztítási folyamatba, megtisztítják, majd folyókba és egyéb élővizekbe engedik, hogy visszatérhessen a természetes körforgásba.

Mire képes az iszapvíztelenítő prés?
Iszapvíztelenítő prések

Másrészről az iszap végső ártalmatlanítása gyakran hulladéklerakókban vagy égetéssel történik, ezért a környezetvédelem és a
fenntartható társadalom megvalósítása szempontjából rendkívül fontos az iszap megfelelő térfogatcsökkentése
iszapsűrítők és iszapvíztelenítő prések alkalmazásával. Általánosságban a feleslegiszap
térfogatcsökkentési aránya iszapsűrítőkkel megközelítőleg legalább 88%,
míg iszapvíztelenítő présekkel legalább 95%.

A VOLUTE™ iszapvíztelenítő prés előnyei

A VOLUTE™ iszapvíztelenítő prés előnyei

Az iszap minden szennyvíztisztító létesítményben keletkező ipari hulladék. Emiatt az iszapvíztelenítő préseket nemcsak a kommunális szennyvíztisztító telepeken alkalmazzák széles körben, hanem olyan ipari üzemekben és mezőgazdasági telepeken is, amelyek az adott ország törvényi előírásaiban meghatározott határérték feletti mennyiségű szennyvizet bocsátanak ki.

Az iszapvíztelenítésre különböző technológiák léteznek, amelyek több alaptípusba sorolhatók:

  • Kamrás szűrőprés – szűrési elven működik, amelynek során az iszapot szűrőlapok közé préselik. Nem folyamatos, hanem szakaszos üzemű berendezés, működése pedig egy harmonika fújtatójához hasonlítható.
  • Szalagprések – működési elvük lényege, hogy az iszapot egy vízáteresztő „végtelenített” szűrőszalag és görgők között préselik ki.
  • Centrifugák – nagy fordulatszámon ébredő centrifugális erővel választják szét az iszap szilárd és folyékony fázisát.
  • Csigás prések – olyan mechanikai elven működnek, amelynél egy csiga átpréseli az iszapot egy víztelenítő hengeren, amelynek perforált felülete szűrőelemként választja el a szilárd anyagokat a víztől.

A VOLUTE™ iszapvíztelenítő prések a csigás prések kategóriájába tartoznak. Kialakításuk abban egyedülálló, hogy a víztelenítő henger szűrőfelülete nem szita (perforált lemez), hanem álló és mozgó gyűrűk kombinációja, ahol a szűrést a gyűrűk közötti rések biztosítják. A mozgó gyűrűk a csiga meneteivel érintkezve állandó mozgásban vannak, ami eltömődésmentes öntisztító mechanizmust biztosít a VOLUTE™ iszapvíztelenítő prések számára. Más csigás présekkel ellentétben a víztelenítő henger felületét nem kell nagynyomású öblítővízzel vagy mechanikusan tisztítani. A VOLUTE™ iszapvíztelenítő prések folyamatos üzemre alkalmasak, és előkezelés nélkül, közvetlenül képesek vízteleníteni a nagyon alacsony lebegőanyag-koncentrációjú iszapot is.

A szűrőzóna eltömődését mechanikusan megakadályozó megoldás a hagyományos rendszerekhez képest jelentősen javította az energiahatékonyságot és a karbantarthatóságot. Emellett a hagyományos berendezésekkel nehezen megvalósítható, rendkívül kis helyigényű kialakításnak köszönhetően ma már olyan kisebb települések számára is gazdaságosan megtérül az iszapvíztelenítő prések telepítése, ahol ez korábban nem volt indokolható.

Európában például az 5 000 fő alatti településeken bevett gyakorlat, hogy hetente egyszer mobil iszapvíztelenítő egységet vesznek igénybe a víztelenítéshez. Más esetekben kényszerből túlméretezett áteresztőképességű hagyományos berendezéseket telepítenek, és hetente egyszer végeznek iszapvíztelenítést. Ilyenkor azonban a víztelenítésből származó és a szennyvíztisztítási folyamatba visszavezetett szűrlet nitrogéntartalma túl nagy lökésszerű terhelést jelenthet, mivel egyszerre nagy mennyiség kerül vissza a rendszerbe.

Ennek következtében felborulhat a mikroorganizmusok egyensúlya, és romlik az üzemeltetés hatékonysága. Mivel az ilyen problémákkal küzdő szennyvíztisztító telepeket üzemeltető önkormányzatok kicsik, ez a jelenség szélesebb körben nem kapott kellő figyelmet. A rendkívül kompakt VOLUTE™ iszapvíztelenítő prés bevezetésével azonban az üzemeltetők a felesleges tárolás helyett közvetlenül a keletkezés helyén és idejében vízteleníthetik az iszapot, ami stabil szennyvíztisztítási üzemet és költségcsökkentést tesz lehetővé. Az ilyen rendkívül kis helyigényű modellek világszerte ritkák, és ez a VOLUTE™ iszapvíztelenítő prés egyik legfőbb előnye.

A VOLUTE™ iszapvíztelenítő prések megtekintéséhez kattintson ide